07 Mar A tanulási nehézségek jelei általános iskolás korban (6–11 éves korig)
A legfontosabb jelek, amelyekre figyelni kell az általános iskolában (6–11 éves korig)
- Diszlexia: lassú, szaggatott olvasás, gyakori betűcsere, rossz helyesírás.
- ADHD: Fókuszálási problémák, állandó izgalom, rossz szervezettség, impulzivitás.
- Autizmus: Nehézségek a barátságban, a szó szerinti gondolkodás, küzdenek a rutin változásaival.
- Diszkalkulia (matematikai nehézségek): Küzd a számérzékkel, az ujjakon való számolással.
- Diszgráfia (írási nehézségek): Olvashatatlan kézírás, kényelmetlen ceruzafogás.
- Auditív feldolgozás (APD): Szavak félrehallása, küszködés zajos osztálytermekben.
- Vizuális feldolgozási zavar: Helyvesztés olvasás közben, nehezen másol a tábláról.
Amikor a gyerekek iskolába lépnek, az igények drámaian megváltoznak. Hirtelen azt várják tőlük, hogy olvassanak, írjanak, számoljanak, üljenek nyugodtan, kövessenek szabályokat, kommunikáljanak – ez sok! Gyakran ezekben az általános iskolás években válnak szembetűnővé a tanulási különbségek. Egy gyerek, aki átjárta a játszócsoportot, most nehezen tudja tartani a lépést az osztályával. A szülőkhöz intézett kérdés: mi az időnkénti küzdelem, és mi lehet a mögöttes tanulási nehézség jele?
A diszlexia jelei általános iskolás gyermekeknél
A diszlexia, a korábban említett olvasási zavar gyakran 6-9 éves kor körül válik nyilvánvalóvá, amikor a gyerekeket olvasni és írni tanítják. A klasszikus jelek közé tartozik a szavak dekódolásának nehézsége (betűk kihangosítása az egyszerű szavak olvasásához), a nagyon lassú olvasási folyamat és a szörnyű helyesírás, amely nem javul a gyakorlással.
Egy diszlexiás gyermek összekeverheti a betűket és a sorrendjüket – például a „volt” szót „látta”-ként olvassa –, vagy a 2. éven túl is összekeverheti a b-t és a d-t. Előfordulhat, hogy kerüli a hangos olvasást, panaszkodhat, hogy a szavak „körbe-körbe mozognak” az oldalon, vagy nem tudják megjegyezni a sorrendet (például a hét napjait vagy az ábécét sorrendben).
A Brit Diszlexia Szövetség szerint a diszlexia az emberek körülbelül 10%-át érinti, 4%-uk pedig súlyosan. Mégis megdöbbentő módon annyi, mint A diszlexiás tanulók 80%-a diagnózis nélkül hagyja el az iskolát.
Ez azt jelenti, hogy ötből négy diszlexiás gyerek soha nem kapja meg azt a formális segítséget, amire szüksége van iskolai évei alatt. „Nem a figyelmeztető jelek hiánya miatt” – mondja Alexander Bentley-Sutherland, a cég vezérigazgatója Globális oktatási tesztelés. Gyakran a tanárok jelzik először aggodalmukat: talán egy 3. évfolyamos tanár észreveszi, hogy a diák még mindig nem ismeri fel az olyan gyakori szavakat, mint pl. "és" or "a," vagy olvashatatlan betűket ír össze. Sajnos nem minden iskola rendelkezik erőforrásokkal vagy képzéssel a diszlexia korai felismerésére – egy felmérés szerint a nemzetközi és magániskolák 63%-a küzd a diszlexiás kihívások megértésével.
A szülők megtehetik formális értékelés kérésével a gyermekükért. Ez magában foglalhatja, hogy egy oktatáspszichológus tesztelje a gyermek olvasási, nyelvi és kognitív készségeit.
Ha diagnosztizálják, az iskolák szállást (többletidőt tesztekhez, hangoskönyveket, színes lefedések olvasáshoz stb.) és speciális oktatást biztosíthatnak. Egy 9 éves lány például az 1. évfolyamon olvasott, amikor végre felismerték diszlexiáját; intenzív olvasástámogatással javult kettő olvasási szintet egy év alatt, és ami még fontosabb, visszanyerte önbecsülését. Ahogy az édesanyja fogalmazott: „Ha megértette, hogy az agya másképp működik, hatalmas súlyt emelt le apró válláról.”
Az ADHD jelei az elsős években
A figyelemhiányos/hiperaktivitási zavar (ADHD) hajlamos arra, hogy a középpontba kerüljön az iskola strukturált környezetében. Az a gyermek, akinek sikerült a fogadáson, falnak ütközhet a 2. évben, amikor várhatóan hosszabb ideig kell ülnie és koncentrálnia. Az ADHD-nek két fő arca van: a hiperaktív-impulzív (a klasszikus fideszes, impulzív „levegőben lévő kezek, válaszok kifakadása” típus) és figyelmetlen (az álmodozó, könnyen elvonható típus, amelyet főleg lányoknál gyakran figyelmen kívül hagynak).
Egyes gyerekeknél a kettő keveréke van. Általános iskolás korban az olyan jelek, mint a feladatokra való képtelenség, a gyakori hanyag hibák, az utasítások elfelejtése, a szervezetlenség (például a házi feladat vagy a ceruza állandó elvesztése), a túlzott izgalom és az impulzív viselkedés (folyamatos félbeszakítás, gondolkodás nélkül cselekvő) mind az ADHD-re utalhatnak. A prevalencia becslések eltérőek; világszerte a gyerekek körülbelül 5%-a szenved ADHD-s.
Természetesen nem minden energikus vagy álmodozó gyereknek van ADHD-ja. A kulcs a szigorúságban és a következetességben rejlik. Ha egy gyerek következetesen küzd a beállítások között – iskolában, otthon, táncórán, nevezzük – és ez rontja a tanulásukat vagy a barátságukat, érdemes lehet egy értékelést.
„A fiammal a 3. évre már téptük a hajunkat” – mondja David, egy most diagnosztizált 8 éves édesapja. – A tanára azt mondta soha abbahagyta a lábának kopogtatását, és elsodródott az osztályban. A 20 perces házi feladat 2 órát vett igénybe. Azt hittük, csak nehéz volt.” A tesztelés után kiderült, hogy ADHD-ja van, elsősorban figyelmetlen előadással. A gyógyszeres kezelés és a viselkedésterápia drámai változást hozott: „Olyan, mint a köd. Persze még mindig utálja a házi feladatot, de valójában megteheti do ésszerű időn belül – mondja David.
Alexander Bentley-Sutherland hangsúlyozza, hogy az ADHD korai felismerése megakadályozhatja, hogy évekig „hülyének” érezzék magukat, vagy hogy bajkeverőnek bélyegezzenek. Azt mondja: "Ezek a gyerekek gyakran okosak, de a végrehajtó funkcióiknak – az agy önmenedzselő rendszerének – csak támogatásra van szükségük. Gondoljon erre úgy, mintha tolószéket adna valakinek, aki nem tud járni; egyes gyerekeknek eszközökre és stratégiákra van szükségük, hogy segítsék figyelmi izmaik megfelelő működését."
Támogatás lehet tartalmazza az osztálytermi elhelyezést (például mozgási szüneteket vagy ülőhelyeket). a gyermek elöl), a szülők képzése a viselkedésmenedzsment technikákról, a terápia a szervezési készségek megtanítására, és sok esetben olyan gyógyszeres kezelés, amely drámaian javíthatja a fókuszt.
Az autizmus indikátorai általános iskolás gyermekeknél
Az iskolás korú gyermekek autizmusa sokféleképpen jelentkezhet attól függően, hogy hol vannak a spektrumban. Egyes autista gyerekek (különösen azok, akiket korábban Asperger-szindrómásnak neveztek) tanulmányilag erősek lehetnek, de küzdenek az iskola szociális és érzékszervi aspektusaival.
Lehet, hogy 7 éves gyermeke középiskolás szinten tud olvasni (egyes autista gyerekekre jellemző, akik túlzottan koncentrálnak a témákra), de nincsenek barátai, és nem érti a játszótéri játékokat. Esetleg leolvadnak, ha megváltozik a rutin (például helyettesítő tanár vagy hirtelen gyülekezés), vagy a zaj miatt befogják a fülüket az ebédlőben. Más autista tanulóknál nyilvánvalóbb a tanulási késések, ezért speciális oktatási tervekre van szükségük.
A jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy iskoláskorú gyermek az autizmus spektrumába kerülhet, a következők: nehézségek az oda-vissza beszélgetésben, a társadalmi szabályok (például a felváltva vagy a személyes tér) meg nem értése, a szó szerinti gondolkodás (küzdött a idiómákkal vagy a szarkazmussal), az intenzív, szűk érdeklődési körök (pl. megszállottan beszélnek vonatokról vagy dinoszauruszokról) és érzékszervi érzékenységek (zavarják a fények, hangok, szövegek).
Ha a tanárok megemlítik, hogy gyermeke „a saját világában van”, vagy problémái vannak a társaikkal való együttműködésben, érdemes lehet közelebbről megvizsgálni. Fontos, hogy néhány enyhe ASD-vel küzdő gyermeket korábban elhallgathattak, mert korai mérföldköveket értek el (időben beszéltek stb.). Kihívásaik csak az iskola társadalmi tégelyében válnak világossá.
Az autizmus értékelése gyakran kérdőíveket tartalmaz és multidiszciplináris szakemberek megfigyelései. A diagnózis felállítása – még az enyhe is – felszabadíthatja a megértést és a támogatást. Az iskolák létrehozhatnak szociális készségekkel foglalkozó csoportokat, mentort vagy barátot biztosíthatnak, érzékszervi szüneteket engedélyezhetnek, vagy vizuális ütemterveket alkalmazhatnak az autista gyermek boldogulásának elősegítésére. És ne feledje, rengeteg autista egyén ragyogóan sikeres; a kulcs annak biztosítása, hogy ne érezzék magukat félreértve vagy támogatás nélkül azokban az iskolai években.
A diszkalkulia és diszgráfia jelei általános iskolás gyermekeknél
Ezeken a jobban ismert körülményeken kívül más tanulási nehézségek is felbukkanhatnak az általános iskolában. Diszkalkulia, a matematika sajátos nehézsége, akkor válhat nyilvánvalóvá, ha a gyermek nem tudja felfogni az alapvető számfogalmakat, vagy még sokáig az ujjain számol, miután társai áttértek a mentális matematikára.
A diszgráfia, az írászavar gyanúja merülhet fel, ha a gyermek kézírása olvashatatlan, kínos a ceruzafogása vagy rendkívül lassú az írási tempója, és nehezen fejezi ki gondolatait papíron, noha szóban is meg tudja fogalmazni azokat.
A vizuális feldolgozási zavarok is akadályozhatják a tanulást: a vizuális feldolgozási problémákkal küzdő gyermek 20/20-as látású lehet, de az agya nehezen értelmezi a vizuális információkat. Előfordulhat, hogy a tábláról másolással küzdenek, könnyen elveszíthetik a helyüket olvasás közben, vagy elárasztják őket egy elfoglalt, sok szöveget és képet tartalmazó munkalap. Egy ilyen gyermek jobban járhat a nagyobb betűkkel, vagy ha ujjal vagy vonalzóval követi a szövegsorokat. Egyes esetekben a vizuális feldolgozási problémák összetéveszthetők a diszlexiával vagy az ADHD-val, mert a gyermek kerüli az olvasást, vagy figyelmetlennek tűnik.
Ha az olvasás hagyományos beavatkozásai nem segítenek, egyik oktatáspszichológusunk értékelése felfedheti a mögöttes vizuális feldolgozási hiányt. Az egyszerű támogatások – például többletidő a vizuális információk feldolgozásához vagy a milliméterpapír használata a matematikai feladatok sorba rendezéséhez – óriási segítséget jelenthetnek a probléma azonosítása után.
Az APD jelei általános iskolás gyermekeknél
Eközben a hallásfeldolgozási zavarban (APD) szenvedő gyerekek, amelyek óvodáskorban nem voltak nyilvánvalóak, gyakran 7–9 éves korukra egyértelmű jeleket mutatnak. Előfordulhat, hogy rosszul hallják az információkat, gondot okoznak a többlépcsős utasítások betartásával, és gyakran kérik az ismétlést ("Bocsánat?" újra és újra). A zajos környezet, mint egy tipikus osztályterem, rendkívül nagy kihívást jelent – a gyermek űrszagúnak tűnhet, vagy elkezdhet hangolódni.
„Ő az a gyerek, aki soha nem tudja, melyik oldalon van a könyvben, vagy úgy tűnik, nem tanulja meg az osztályszabályokat” – írja le az egyik tanár egy fiúról, akiről később kiderült, hogy APD-s. A Child Mind Institute megjegyzi, hogy a viselkedések, mint úgy tűnik, hogy hallgat, de valójában nem hallA hallott dolgok részleteinek elfelejtése vagy a hasonló szavak gyakori összekeverése hallásfeldolgozási problémákra utalhat.
Mivel az APD figyelemhiányt utánozhat, fontos, hogy szétszedjük, mi is történik valójában. A diagnózist általában audiológus végzi 7 év feletti életkor körül (amint azt korábban említettük). Ha beigazolódik, a beavatkozások magukban foglalhatnak hallásterápiát, de osztálytermi elhelyezést is, például kedvezményes ülőhelyeket (a tanár közelében), FM-rendszerek használatát (mikrofon a tanár számára, amely közvetlenül továbbít a gyermek lehallgató készülékére/fejhallgatójára), valamint rövidebb, áttekinthetőbb részletekben adott utasításokat.
Támogatás segítségével sok APD-s gyerek jól boldogul, de nélküle gyorsan lemaradhatnak, egyszerűen azért, mert megszakított annyit a szóban tanítottakból. Ahogy Bentley-Sutherland mondja: „Képzelje el, hogy egy Charlie Brown rajzfilmben próbál tanulni, ahol a tanár szavai úgy hangzanak, mint „wah wah wah” – ez APD egy gyermek számára. Ennek felismerése döntő fontosságú ahhoz, hogy a tanulás „hangerejét” úgy tudjuk felpörgetni, ahogyan az agyuk megérti.”
Alexander Bentley-Sutherland a Global Education Testing vezérigazgatója, a tanulásfejlesztési tesztelés vezető szolgáltatója, amelyet kifejezetten a nemzetközi és magániskolai közösség számára szabtak világszerte.